...elszomorodok és mindenért magamat okolom... aztán mérges leszek és haragszom a világra... aztán csak sírok mert azt remélem attól jobb lesz... és akkor rájövök, hogy nem lesz az... de néha nyugodt is vagyok... és utána még mosolygok és hülyéskedek is... aztán megint eszembe jut minden, elszomorodok és mindenért magamat okolom...

...nem tehetek róla... azt mondta, hogy minden rendben lesz... azt, hogy sosem fog elmenni... hogy sosem fogom elveszteni... hogy ő mindig itt lesz nekem... hogy vele mindig, mindent megbeszélhetek... hogy barátok vagyunk... hogy fontos vagyok neki... hogy különleges... hogy ő gondoskodni fog arról hogy mindig jó kedvem legyen... hogy sose szomorkodjak... hogy mindig mosolyogjak... hogy ez nem csak egy mese...

...de elment... és nem jön vissza már...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.