Joe "Satch" Satriani, azaz Mo'Joe, a gitárom védőszentje, St. Joe... Chords of Life... vagyis az élet akkordjai... gyönyörű... kicsit a szabadság, kicsit a korlátoltság, kicsit a csalódottság, kicsit a boldogság, kicsit a remény, kicsit a kétségbeesés, kicsit a szomorúság, kicsit a vágyak, kicsit a felszabadulás, kicsit az elzárkózás és a csend... minden benne van... ezt hallgatom egy ideje... egy számot... de gáz... tudjátok, mi jutott eszembe? semmi... illetve de, valami... nem akarom hülyeségekkel tölteni az időt. valami értelmeset kéne kezdeni magammal... most lehet mondani, hogy ugorj ki a tizedikről, vagy hogy lődd fejbe magad, de én most nem ilyenre gondoltam. kezdek valamit magammal.. kivel akarom elhitetni? úgysem lesz hozzá erőm... talán eszek valamit bögréből, mint ahogy St. Joe tette... vagy... talán... kiabálok a gitárommal. vagy alszok. próbálok. jóéjt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.